Meseolvasás - Gyerekkönyvek I.

Kedves Naplóm,

és nem tudom, van-e a biztosan egy, hűséges olvasómon kívül más is, aki erre jár, de akkor kedves Ti, mind! 

Gondoltam, kicsit mesélek arról, mennyire szeretek olvasni, gyerekkorom óta. A szüleimtől örököltem a könyvek iránti rajongást, már egészen pici korom óta olvastak nekem meséket, később már közösen olvastuk őket, és amikor megnőttem sem láttam őket sem soha könyv nélkül. Úgy hiszem, nekem valójában mostanra lételemem az olvasás, sok nehéz pillanaton segített át, amikor bele tudtam feledkezni egy-egy jó történetbe. 

Bár a férjem nem szeret olvasni, állítása szerint hiányzik a türelme hozzá, én szeretném, ha a kisfiam megszeretné a könyveket, hiszen varázslatos világ a szavak világa. Éppen ezért már néhány hónapos kora óta mesélek neki rendszeresen, illetve olvasok fel neki. Saját kis könyvtára is van már, lapozgatók, mondókás könyvek, mesekönyvek alkotják a könyvespolcát. Egyébként nagyon szereti őket, meg az enyémeket is, és bár ügyesen tudja lapozni is, de egyelőre leginkább kóstolgatni, tépkedni szeretné. 

Nekem az egyik kedvenc gyerekkori mesekönyvem mindenképpen a Minden napra egy mese, és amikor a keresztlányom születésekor megláttam, hogy még mindig lehet kapni, tudtam, hogy majd a saját gyerekemnek is szeretnék belőle egy példányt. Teljesült a vágyam, mert a mamától megkaptuk ajándékba, így április óta minden este lefekvéskor felolvasom Babócának és Apának az aktuális mesét. Nagyon aranyosak benne ezek a rövid, de sokszor tanulságos mesék, meglepően sokra emlékszem egyébként, pedig jó sok évvel ezelőtt lapozgattam utoljára. 

A másik, amit most közösen olvasunk, egy Tudod-e könyv gyerekeknek, persze ez még nem neki való, de most még a hangsúly a lényeg, meg az, hogy olvassak neki bármit, így nekem meg közben kis agytorna, csomó olyan érdekesség van benne, amire néhány év múlva simán rá fog kérdezni, én meg legalább majd tudok válaszolni.

Végül pedig a Disney Baby sorozat kötetei. Ezt amúgy Anikó barátnőmnek köszönhetem, akitől egy részt megkaptunk karácsonyra, azóta lelkes gyűjtői vagyunk a további daraboknak, kedves kis történetek, amik egyre hasznosabbak lesznek, mikor a hétköznapi szavakat tanulja, a színeket, a formákat. 

Ti mikor kezdtetek mesét olvasni a babátoknak? Melyek a kedvenc, bevált mesekönyveitek?

Ma ilyen jó, röviden írtam, de a témát sokszor elő fogom még venni, hiszen remélhetőleg mindig lesz, amit épp közösen olvasunk majd a kisfiammal.

Legyen szép napotok,

Kriszti